Emlékszel még a Kisváros c. filmsorozatra a 90-es évek elején? Hunyadi, Járai és a társaik. És benne a Kádár Trans fuvarozó cégre, aki a sorozat legfőbb szponzora volt? (Azóta felszámolták a céget). Ők a sorozatot választották, hogy reklámozzák magukat.

A szállítást végző járművek, a flotta kiszállítás kiszervezése már évtizedekkel ezelőtt is divatos megoldás volt – emlékezhetünk a 80-as évek végén megjelenő kék IFÁ-s magánfuvarozókra, cégekre, majd a kilencvenes évek kamionos induló vállalkozásaira, köztük az előbb említett Kádár Transra.

Ne pazarolj milliókat felesleges fejlesztésekre! Tárd fel a logisztikád valódi hibáit! Egy logisztikai rendszer céltudatos irányítása azzal kezdődik, hogy tisztában kell lenned azzal, mit csinálsz jól és mit rosszul, hatékony fejlesztéseket csak erre lehet építeni.

A raktári dolgozóidnak melyik az a tevékenysége, amelynek gyorsításával komoly erőforrást tudnál megtakarítani? Naponta hány órát állnak, vagy várakoznak a targoncáid és hány órán keresztül dolgoznak?

Gyermekkori emlékem, hogy az "okos ember saját kárán, a bölcs ember a másik kárán tanul". Az elmúlt években nagyon sok okos emberrel találkoztam. A legutóbb azonban sikerült egy bölccsel megismerkednem.

Arra kért fel, hogy dolgozzam ki a cég áruazonosítási rendszeréhez tartozó üzleti folyamatokat és vegyek részt az áruazonosítási rendszer bevezetésében. A bölcsessége pedig abban állt, hogy időben felismerte, ez nem az a terület, aminek tapasztalat nélkül is neki lehet vágni.

Ha Te is síelsz, akkor bizonyára frusztrál a felvonónál történő várakozás. Emlékszem, amikor a 80-as évek végén, 90-es évek elején a bolyhos mackónadrágok, a sztrapacska, és a farmotoros Skodák hazájába a szomszédos, és akkor még Csehszlovákiába, síelni mentünk. A hétvégéken hosszú 10 perceket, fél órákat kellett sorban állni a felvonónál. Semmivel sem összekeverhető hangulata volt az embernek: sportolásra, pihenésre vágytál, közben pedig tolakodás, várakozás volt részed egy sífelvonó előtt.

A dinamikus piacok egyre nagyobb mértékben követelik meg a rövid szállítási időt és az áruk nagymértékű rendelkezésre állását. A raktárkészlet költségei sem elhanyagolandóak azonban a készletek biztosítása mellett, hiszen ez lekötött tőkét jelent. Csak a szisztematikus készletellenőrzés és a megfelelő mértékben automatizált megrendelés-optimalizálás növeli a likviditást és biztosít magas szintű szolgáltatásokat, emellett pedig határozottan csökkenti az anyagszükséglet-tervezés kiadásait.

Nagy mérföldkőnek illetve előrelépésnek tekintem a két civilszervezet kapcsolatépítését: HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaság és az MLE Magyar Logisztikai Egyesület között.

Vélhetően sokkal "vizuálisabb"-an közelíthető meg egy-egy térségi logisztikai probléma, vagy a döntéselőkészítés folyamata. Másfelől óriási - eddig még kihasználatlan - lehetőségeket látok az üzleti logisztikai szféra "GIS" szempontok szerinti megközelítésében, a kapacitások feltárásában, a különféle ellátási láncok/hálózatok lefedettségi analizisében...stb.

1. fejlesztés alappillérei

Saját megfogalmazásban: a logisztika, a globalizációs hatás egyik immanens elemeként újraértelmezhetõ rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer. A maga interdiszciplináris értékrendjével olyan, a kezdetben nálunk megtelepedett multik (hozzáadott értékteremtõ kultúrája) által gerjesztett hazai szolgáltatási igény-kielégítésre irányuló pozitív elmozdulást eredményezett, amely mára már az egyik legfontosabb régiós szinten megvizsgálandó stratégiai területek közé „küzdötte fel magát”!

Sokszor és sok szó esik arról, miért van rosszabb helyzetben Somogy és Kaposvár gazdaságilag, mint a hasonló térségek és városok. Fõleg a különbözõ választások idején hallhatunk arról, mi lenne jó a fejlõdés érdekében. Több autópálya, vagy újabb gigavállalkozás - szólnak az ideológiailag is megkülönböztetett válaszok, de átgondolt világos koncepcióval ritkán találkozhatunk.

A Dél-Dunántúli Régió logisztikai helyzetét, stratégiai fejlesztésének lehetõségeit meghatározza, hogy Magyarország délnyugati részén, a horvát határ mentén közlekedés-földrajzilag mind a mai napig nagyrészt perifériális elhelyezkedésû, sõt mi több hazánk legritkábban lakott (70 fõ/km2), 984 ezer fõs régiója.